SZIBÉRIAI HUSKY-T, ALASZKAI MALAMUT-OT, SAMOYED-ET, ÉS/VAGY KEVERÉKEIKET ? MINDENEK ELŐTT PÁR JÓ TANÁCS: Szánhúzó kutyát szeretnél? Akkor már biztosan hallottad, milyen csodálatos kutyák. Viszont azt is tudnod kell, hogy ezeknek a fajtáknak vannak olyan tulajdonságaik is, amelyek nem teszik ideális kedvenccé őket bárki számára, akinek megtetszenek. A szánhúzók falkaállatok, amelyeknek más kutyák vagy emberek társaságára van szükségük. Így ha egész nap dolgozol, vagy csak egy kutya számára van helyed, ne válassz szánhúzót. Bár erősen kötődnek az egész családhoz, a szánhúzók barátságosak az idegenekkel is. Ha egy egy-gazdás kutya hűségére vágysz, ne vegyél/válassz szánhúzót. A szánhúzók nem őrző-védő kutyák, bár akik nem ismerik a természetüket, megrettenhetnek a megjelenésüktől. Ha erős őrző ösztönökkel bíró kutyát szeretnél, ne akarj szánhúzót. Legalább egyszer egy évben a szánhúzók levedlik bundájukat. Ha nem bánod, hogy csupa szőr a kert és a lakás, és szőrszálakat visz a szél, akkor oké. De ha ragaszkodsz az állandó tisztasághoz, ne válassz szánhúzót. A szánhúzók természetes hajlama, hogy gödröket ásnak a kertben, és mindent a saját ízlésük szerint alakítanak az udvaron vagy a lakásodban. Ha fontosabb számodra a tökéletesen ápolt kerted, vagy a tiszta lakásod, ne vegyél/válassz szánhúzót. Az összes hátrány közül azonban a legveszélyesebb a gazdira nézve a szánhúzók óriási vágya a szabad rohanásra. Egy kölyök első nekiiramodása egy forgalmas úton, könnyen az utolsóvá is válhat. A szánhúzókat - a saját érdekükben - korlátoznunk kell ebben a vágyukban. Ha azon emberek közé tartozol, akik kegyetlenségnek tartják, hogy egy kutyát bezárva tartunk saját területén, ne akarj szánhúzót. Szerintünk minden kutya jobban érzi magát egy megfelelő méretű, saját kertrészben vagy kennelben, mint ha gazdátlanul kószálna egy mezőn. Igen, egy kennelben tartott kutya sok mindent elmulaszt az életében: a lehetőséget, hogy elüsse egy autó; az a csodálatos érzést, amikor tetőtől talpig csupa mocsok, elborítva mindenféle külső-belső élősködővel; az esélyt arra, hogy megtámadják más kutyák; kegyetlen gyerekek által okozott kínok átélését; a rizikót, hogy egy vadász lelője; és nem utolsósorban azt a komfortos érzést, hogy soha nem tudja hova tartozik és hogyan viselkedjen. Nem szeretnénk egyetlen szánhúzót sem kóbor kutyaként látni! Ha mindezt elolvasva és mérlegelve minden pontot, még mindig elszánt vagy, hogy beszerzel egy szánhúzót, akkor boldogan várunk a rajongók táborában. Csatlakozz hozzánk, akik boldogan élünk abban a tudatban, hogy nekünk vannak a világ legszebb, legkedvesebb és majdnem legideálisabb kutyái, a szánhúzók!

 

". . . Mira csak úgy lett. Jóindulatú emberek kidobhatták, és hozzánk költözött be. Persze próbáltuk elhajtani, ott volt a dobi és nem akartunk másik kutyát. Aztán észrevettük hogy terhes, és megsajnáltuk, de megtartani nem akartuk. Hirdettem ott ahol tudtam de senki nem jelentkezett érte. Állatmenhelyek nem akarták befogadni helyhiány miatt. Végül úgy alakult hogy befogadtuk. Pokollá tette az életünket. Kérem szépen, én egy szófogadó dobermannhoz voltam szokva nem egy ilyen ördögfajzathoz. Mivel láttam hogy a nyakunkon marad, igyekeztem utánaolvasni, hogy mit kell tudni egy ilyen haramiáról. Próbáltam nevelni de nem jártam sikerrel. Régebben pár évet jártam kutyasuliba, szintén dobival de nem sajáttal, úgyhogy azért nem voltam teljesen tapasztalatlan kutyanevelés szempontjából. De Miránál semmi sem használt. Végül nagysokára kezdtem megérteni a huskyk jellemét, és egy idő után már nem bosszantottak fel a kisded játékai. Hiszen ő azért rosszalkodott hogy engem bosszantson vele. Aztán amikor rájött hogy már nem haragszom semmiért, nem rosszalkodott többet, csak mértékkel . . . hónapok teltek el mire összeszoktunk vele. De megérte. És hálás vagyok hogy anno senki nem jelentkezett érte és így velünk maradt. Imádjuk őt, igazi családtag lett. Nem tudnánk megválni tőle. Aztán rájöttem hogy imádom ezt a kutyát, a jellemét, a rosszaságát, a függetlenségét, öntörvényűségét . . . " ". . . Nemrég unokatesómék jöttek motorral, és ahogy jöttek be a kapun, a husky – Mira kihussant az utcára és már futott is a templom felé. Hamar visszajött, de nem ismertem meg elsőre. Ugyanis zöld volt. És 3 m-es aurája volt. Ő sajnos szereti a növényevők ürülékét, előszeretettel fogyasztja és használja parfümként egyaránt. Persze fürdetés lett a vége. Nem örült. :-) . . ."

 

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A SZIBÉRIAI HUSKY-VAL KAPCSOLATBAN (TÉVHITEK ELOSZLATÁSA) Kérdés: A szibériai husky-k ereiben csordogál-e némi farkasvér? Válasz: Nem. A szibériai husky háziasított, tisztavérű kutya már több száz éve. Néha farkasnak nézik őket, filmekben gyakran ők játszák a farkas szerepet, de ők nem farkasok. Kérdés: Sok szibériai husky-nak látható rózsaszín csík az orrán. Miért? Válasz: Ezt úgy hívják, hogy hó-orr, és elég általános a fajtában. Melegebb időben gyakran el is tűnik, hogy aztán ahogy hidegre fordul az idő újra előtűnjön. Ez a fajta egyik jellegzetessége, nincs vele semmi probléma, tökéletesen elfogadott a fajta standardja szerint is. Kérdés: Lehet a szibériai husky-nak különböző színű a szeme? Válasz: Igen. Ez is elég általános a fajta tekintetében. Míg az egyik szem kék színű, a másik lehet barna. Kérdés: Problémát jelent-e ha egy szemen belül látható kék és barna szín is egyidejűleg? Válasz: Nem. Ezt hívják "pinto" szemnek, vagy "parti" szemnek esetleg "osztott" szemnek. Ez is elég általános a fajtán belül és teljesen elfogadott. Lehet a szem nagyrészt kék, benne egy kisebb-nagyobb barna résszel, vagy fordítva. Első ránézésre furcsának tűnhet, de nincs jelentősége. Az adott egyedre jellemző pigmentáció következménye. Kérdés: Úgy hallottam, hogy a szibériai husky-k úgymond "rossz" kutyák. Igaz ez? Válasz: Igen is és nem is. A szibériai husky-k nagyon intelligens állatok. Gyakran csinálnak olyan dolgokat, amellyel meglepik tulajdonosaikat. Olyan dolgokat, amik sokak szerint lehetetlenek és hihetetlenek. Ha sokat unatkoznak, igazán rossz kutyákká válhatnak. Ez tipikus a munkakutyák körében. Ezért olyan fontos, hogy bevonjuk kutyánkat a család életébe, sok figyelmet szenteljünk neki és rendszeresen és alaposan megmozgassuk. Kérdés: Azt mondják, a szibériai husky-k izgága, hiperaktív kutyák. Igaz ez? Válasz: Igen is és nem is. A szibériai husky egy nagyon energikus fajta. Minthogy munkakutyák, szükségük van arra, hogy dolgozzanak, csináljanak valamit, amihez szükség van az eszükre és amiben levezethetik az energiájukat. Ha nem nyújtunk számukra erre lehetőséget, ok maguk gondoskodnak a szórakozásukról... Kérdés: Azt hallottam, hogy a szibériai husky-k buták. Igaz ez? Válasz: NEM! A szibériai husky egy nagyon intelligens munkakutya. Sokan összetévesztik azt a tényt, hogy nem igazán válnak be náluk az általános kiképzési módszerek, azzal, hogy buták. El kell érjük, hogy kutyánk érdekelt legyen a tanulásban, fenn kell tartanunk az érdeklődését és kerülnünk kell az unalmas, drillezős módszereket. A husky-k pontosan tudják, mit várunk tőlük, de az már nem biztos, hogy szót is akarnak fogadni! Kérdés: Milyen hideg hőmérsékletet bírnak elviselni? Válasz: A szibériai husky-k jól elvannak és dolgoznak akár mínusz 50 fokban is. Kérdés: És mi a helyzet a meleggel? Válasz: A szibériai husky-k nagyon jól alkalmazkodnak mindenféle külső körülményhez. Amennyiben elegendő árnyékról, búvóhelyről, vízről gondoskodunk számukra, jól viselik a meleget is. Lásd még a következő kérdést is. Kérdés: Kifejezetten meleg égövi területen élek. Hogyan viselné ezt egy szibériai husky? Válasz: Legjobb megoldás erre a problémára, ha a közelünkben élő, már ehhez a klímához alkalmazkodott kutyákkal foglalkozó, megbízható tenyésztőtől vásárolunk kutyát. Bár megfelelő gondoskodással, elegendő árnyék és víz biztosítása és rendszeres fésülés mellett nem igazán okozhat problémát a melegebb klíma a husky-nak. A szibériai husky-k megtalálhatók szinte a világ minden pontján, Dél-Afrikától Oroszországig, Ausztráliától Alaszkáig.

 

AZ ALASZKAI MALAMUT, A SZIBÉRIAI HUSKY ÉS A SAMOYED FAJTASTANDARDJAI

 

Az Alaszkai Malamut fajtastandardja FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999 Az alábbi idézet Nagy Tamás: AZ ALASZKAI MALAMUT című könyvéből való. Az idézet a szerző külön engedélyével lett megjelenítve. Az itt látható szöveg szerzői jogvédelem alatt áll! A könyv megrendelhető a +36 27 354 261, illetve a +36 2 331 8030-as telefonszámokon! Fej A legfontosabb, hogy a fej nagysága arányban legyen a kutya nagyságával. A fejnek magasfokú intelligenciát, gyengédséget kell sugároznia. Nem szabad durvának, szögletesnek lennie. Széles és erőteljes, fülek között lekerekített koponyája különbözteti meg a többi északi fajtától. Koponyájának nem szabad szögletesnek lennie, mert hó és nedvesség gyűlhet össze rajta, ami megfagyva a fülek mozgásképtelenségét okozná. A homlok és az arcorri rész találkozásánál, a szemek között helyezkedik el a "stop", ami igazából zsírpárna, amely télen feltöltődik az egész koponyát körülvevő hasonló szövetekkel együtt, a már fent említett hó és nedvesség összegyűlésének elkerülése, valamint hőszigetelés céljából. Tél múltával ezek a zsírpárnák lefogynak, mivel már nincs szükség rájuk tovább szemvédőként. Ezen okok miatt a malamut feje télen teltebbnek, kerekebbnek látszik, mint nyáron. Szemek A szemek barnák, mandula alakúak, közepesen nagyok. Kék szemek kizárandóak. A barna szem színárnyalata összhangban kell, hogy legyen az egyed megjelenésével. A vöröses szín árnyalat a coboly és vörös színű kutyáknál az általános pigmentáltság összefüggései miatt a szemek színét is világosabbá teheti. Ezért oly fontos a malamut színváltozatainak jó ismerete, felismerése bírálatkor! A kerek vagy dülledt szemek hibának minősülnek, mivel sérülékenyek és hóvakságot kaphatnak. Téli időszakban a szem körüli zsírszövetek feltöltődnek, s ezzel mintegy védelmi szerepet töltenek be nap, hó, jég, hideg ellen. A lerakódott havat, jeget a kutya fejének rázásával könnyedén eltávolíthatja a kocsonyásan mozgó zsírpárnákról. Amely kutyáknál ez hiányzik, a hajtók olajozással kénytelenek eltávolítani a megfagyott havat a szem körül. A szempillák a malamutokon jól fejlettek, mivel jelentős szerepet játszanak a szem védelmében havazás és erős napsütés idején. Fülek A fülek közepes nagyságúak, de kicsik a fejhez arányítva. Háromszögletűek, de kissé lekerekítettek a csúcson. Egymástól távol helyezkednek el a koponya hátsórészén oly módon, hogy a fül alacsonyabbik éle, ahol egyesül a koponyával, egy vonalba essen a szem felső és alsó csücske által képzett egyenes vonallal. Ez oldalnézetben olyan benyomást kelt a fül csúcsát tekintve, amikor a fülek figyelnek, mintha az kiállna a koponyából, és kissé előre dőlne. A szabályosan ülő fülek képesek körkörösen mozogni, lelapulni a hideg és hó elől. A mozgatásnak különösen nagy szerep jut a vezényszavakra való figyeléskor, valamint a hó és jég repedéseinek, zajoknak észrevételénél, a hó lerázásakor, kommunikációnál. Ha egy szánhúzó kutya nem hallja meg a repedésék halk zörejeit, s nem tudja jelezni azt a hajtónak, akkor az egész csapat odaveszhet. A fülek kicsik, vastagok és gazdagon szőrözöttek, hogy minimalizálják a hőveszteséget. Bármely tendencia, amely arra mutat, hogy a fül hajlik vagy hajladozik, hibának számít, mivel ez a vércirkuláció lelassulásához vezet, és megnöveli eme fontos testrész lefagyásának veszélyét. Orr és száj A malamutnak viszonylag rövid, széles orra, egyenes orrháta van. A szájszélek szorosan záródnak, sohasem lógósak. A lógó szájszéleken megülő nyál megfagy, a túlságosan nyílt szájon át nagy a hőveszteség és a szájon belül a fogínyen fagyás jelentkezhet. A melegben lihegő kutya szájállása azonban nem tévesztendő össze a "lógó szájjal"! Fogak A malamut fogai nagyok, erősek, ollószerűen záródnak. Az a kutya, akinek fogazata ráharapással találkozik, el tudja ugyan fogyasztani a fagyott ételt, de fogai hamar lekopnak. Az alul- vagy túlharapásos egyed nem képes a fagyott ételt megragadni, harapni, tépni, az étel kihullik a szájából. Amelyik szuka az utóbbi harapással rendelkezik, csak nagy nehézséggel tudja elharapni a köldökzsinórt elléskor. Az állkapocs helyes állása, izmainak megfelelő erőssége, az ollós harapás, és maga a hiánytalan és precízen működő fogazat elengedhetetlen; hiszen végül is ez biztosította ezeknek a kutyáknak és rokonaiknak fennmaradását az evolúció során. Az evolúció során különböző típusú fogak és fogazat kialakulását figyelhetjük meg fajonként; s azon belül alfajonként, fajtánként annak függvényében, hagy életmódjukhoz és táplálékukhoz mely típusú fogazat volt a legalkalmasabb. Némely típusú fogazat kiváló volt a hús feldarabolására, más állatok fogazata már lehetővé tette a rágósabb, kemény étel elfogyasztását is. A túlspecializálódott fogazatú fajok azonban speciális táplálékuk megszűntével, azzal egy időben eltűntek a földtörténet süllyesztőjében. - Az evolúció megjutalmazza a hatékonyságot! A kutyafélék, lásd farkasok és alfajaik a legelterjedtebb ragadozóvá lettek a Földön, és a macskafélék fölé, a csúcsragadozói pozícióra törtek. Előnyeik a következők voltak: - sebesség, - kitartás az üldözésben, - hosszú távú futásra való képesség, - alkalmazkodóképesség az élettérhez; ezek tették őket a macskák méltó ellenfelévé. Amiben azonban túlszárnyalták őket, az a csapatmunka, kommunikáció és a változatos étrend volt. Tökéletes vadásszá azonban akkor vált a farkas, amikor az egyenes vonalú üldözés mellett stratégiát is vitt vadászatába! Ahol az erő és sebesség nem jutott eredményre, ott a stratégia győzedelmeskedett. Ez a példa is kiválóan bizonyítja a farkasok jól fejlett kommunikációs készségét. A változatos, opportunista (eszik, amit talál) táplálkozáshoz azonban szüksége volt a megfelelő fogazatra, s ez tette őt nyerővé az életben, a fajfennmaradásban való küzdelemben. Gyümölcsök,gyökerek, gombák, magvak, rovarok fogyasztásának képessége életben tartja őket ínséges időkben is. - Az egyetlen lény, aki föléjük tudott kerekedni ez idáig, az ember; aki az utóbbi évtizedekben utóhadjáratot folytatott ellenük. Nyak A nyak erős, és enyhén ívelt kell, hogy legyen. Nem túl hosszú vagy túl rövid, de megfelelő méretű ahhoz, hogy munka közben lépésváltás nélkül le tudjon hajolni, hogy havat vegyen fel a szomjúságát csillapítani, vagy vadászatkor a nyomot követni. A nyak megfelelő hosszúsága szükséges a kiegyensúlyozott, stabil mozgáshoz munka közben. A nyak alsó részén az úgynevezett toka (kanokon jobban észrevehető) kettős szerepet játszik. Az alatta lévő zsírszövetek által a levegő felmelegedve érkezik a tüdőbe, így a tüdő nem tud károsodni. Pihenéskor a szív és a tüdő környékét melegíti, sőt néhány kutya mellső lábainak melegen tartására is használja. Így lecsökken az izmok, inak sérülésének veszélye hirtelen munkakezdéskor. A másik védőszerepe esetleges verekedéskor, harc közben védi az állat belső- és légzőszerveit. Testfelépítés A mellkasnak jól fejlettnek, erősnek és mélynek kell lennie. A test zömök felépítésű, de nem túl rövid. A hát egyenes és enyhén lejt a far felé. A hátizmok erősek, de nem túl rövidek, hogy hátráltassák a mozgást, vagy túl hosszúak, hogy gyengítsék a hátat. Mindkettő hiba: A kövérség nem megengedett, viszont egy egészséges rétegű, kemény zsírszövet védi az izmokat és a testet a kihűléstől. A malamutnak kell, hogy legyen elég mélysége és szélessége ahhoz, hogy helyet tudjon adni az erőteljes, masszív szívnek, és a tüdo tágulásának. A sekélyes és keskeny test nem képes kibírni a hosszú órákig tartó kemény munkát, vagy a tüdőt melegen tartani sarkvidéki hideg időjárási körülmények között. A mellkas elülső bordái kissé hajlottak könyökmagasságban, hogy biztosítani tudják a mellső lábak folyamatos, akadálytalan mozgását. Lábak, lábfej A dolgozó malamut nélkülözhetetlen része a jó láb és lábfej. Ha a lába feladja, nem ér semmit! Az első lábak erős csontozatúak, jól izmoltak, lábközép egyenes, rövid és erős, majd nem függőleges oldalnézetben. A lábfej nagy és szoros, az ujjak zártak és íveltek, a talpak vastagok és kemények, a körmök rövidek és erősek. Az ujjak között borhártya található, az ujjközök szőrrel jól fedettek. A hátsó lábak szélesek és erőteljesen izmoltak a combon. A lábszár kissé ívelt, a csánkok szélesek és erősek, kissé íveltek. A tehéncsonk hiba. A malamutnak kivételes erőt és tetemes hajtóerőt kell sugároznia! Bármely látszata a hibás lábnak, lábfejnek, állás vagy mozgás közben, a legkomolyabb hibának tekintendő! A túl hosszú és lágy szőr hibának tekintendő, mivel az ilyen szőrön az ujjak között jég gyűlik össze, ami lerokkantja a kutyát. Pihenéskor az állat megpróbálja eltávolítani a gyötrő jégdarabokat, de az újabb sebekkel és nedvességgel jár, ami ismételt fagyást eredményez. A malamutnak ahhoz, hogy állóképes, eredményes munkakutya legyen, erős, szoros, kompakt lábfejre van szüksége! Farok Szőrrel jól borított, általában a hátán, hát fölött hordozott, amikor nem dolgozik. Legjobban talán a női kalapokon díszelgő strucctollhoz hasonlóan bókol.ű A farok ily módon való kialakulása kritikus a kutya életben maradásának szempontjából. Mint az egyik legfontosabb szigetelő- és kommunikációs eszköz használatos. Mint szigetelő: a szélsőséges időjárásban játszik fontos szerepet, miszerint a farkával takarja el az összes szőrrel nem fedett testrészét; így a végbélnyílást, nemi szerveket, talpakat; orrot, szájat. Ezáltal azon testrészek - amelyek egyébként a felületükön lévő nedvesség miatt ki lennének téve a megfagyásnak - védve vannak. Ez azonban azt jelenti, hogy a faroknak megfelelő hosszúságra (minimum csánkig, vagy az alá 2,5 cm-re lóghat) és szőrrel való fedettségre van szüksége. A farok összegubódzáskor egyedül a fület nem takarja, önvédelmi okokból. A szőrzet nem lehet túl hosszú és lágy (összefagy), vagy túl rövid (nem tölti be szerepét, mint szigetelő).A rövid farok, vagy helytelen szőrzet a farkon a kutya halálát okozhatja szélsőséges sarkvidéki kondíciók között. Mint kommunikációs eszköz: a farok állásával, mozgatásával jelzi érzelmeit. Pl.: a farok hát felett csóválva örömöt, vagy várt közeledő állatot jelez; a farok hátsó lábak közé húzásával félelmét nyilvánítja ki; a farok lehet leeresztett, csak a végével csapkodó, ha egy domináns állat vagy személy közeledik; a farok, amely magasan a hát felett vagy 45 fokos szögben mereven hordozott, s egy időben a hátán feláll a szőr, valamint a vállán és nyakán testétől eláll a szőr, agresszivitást jelent, ahol az egyik kutya kihívja a másikat. A farok még lehet szukák esetében vízszintesen félrecsapott, amely jeladás a kan elfogadására párosodás idején. A farok vadászatkor vagy munka közben segédeszköz hirtelen fordulásnál, irányváltoztatáskor, hogy csak néhányat említsek. Mozgás Az alaszkai malamut mozgása folyamatos, szilárd, kiegyensúlyozott és erőteljes, fáradhatatlan, egyenes vonalú kell, hogy legyen. A malamut mozgása büszke és bátorságteljes; fej fenn, szemek éberek. Oldalról nézve: a hátsó lábak indítják az erőteljes mozgást, amit az elülső lábak vesznek át hátulról. Ügetéskor, munkavégzés közben a mozgás fáradhatatlan, nyújtózó, lendületes lépésforma. Elölről és hátulról való nézetben: a test nem tart sem jobbra, sem balra, a hátulsó lábak egyenes vonalban mozognak az elülsőkkel. A lábfejek a test középvonalának irányába tartanak, nem túl közel, de nem túl távol. (Ez is egy megkülönböztetője a malamutnak mozgásban, ellentétben minden más fajtával szemben, amelyek hasonló nehéz munka közben lábfejüket, lábukat igyekeznek a test középvonalán mozgatni.) A jó szögellésű egyed esetében a vállak és az első lábak szögellése olyan, hogy oldalnézetben, munkavégző mozgás közben megfigyelhető, hogy a kutya messze előre nyúlik elülső lábaival. Amely egyed erre nem képes, az "mesterkélt", "cölöpös" mozgású. (Ez eredhet néha kevés mozgásból, túl kis helyen való tartásból; okozhatja a vállak helytelen szögellése is.) A malamutnál leggyakrabban négyféle mozgásformát figyelhetünk meg: lépés, ügetés, poroszkálás és vágta. Lépéskor az úgynevezett rövid, erőteljes lépés jellemző rá, mivel a kutya zömök, izmos, rövid lábú. Ekkor két-három végtag is éri a talajt egy időben. Ügetéskor, munkavégzés közben viszont a test megnyúlik, a végtagok pedig erőteljes, nyújtózkodó, egyenes vonalú mozgást mutatnak. Ekkor az átlós végtagok mozdulnak el egy irányban. A vágta a kutya leggyorsabb járásmódja, s ennek többfajta sebessége létezik. A malamut könnyű, sík terepen vagy lejtőn lefelé haladva munka közben, szabadon pedig játszáskor, üldözéskor, vadászatkor használja a vágta különböző típusait. A poroszkálás, amikor a kutya azonos oldalon lévő lábaival egy időben lép előre, amivel érdekes látványt nyújt a szemlélőnek. Ezt a mozgásformát egészséges egyedek csak akkor használják, ha pl.: vadászat, kimerítő napi túra, gyaloglás után hazafelé tartanak. (A poroszkálással energiát takarítanak meg, s egy kevésbé fárasztó, mégis elég sebes mozgásra képesek.) Megjegyzendő, hogy a poroszkálás küllembírálati szempontból hibás járásmód. Pigmentáció Mindenféle színben, kivéve Red (vörös) és Blue (kék) szőrzet színűeknél a szemhéjak, orr és a száj fekete. A pigmentáltság hiánya nem hóorr! A világos, pigmentálatlan orr esetleg megég az erős napsütésben, és vonzza a rovarok tömegét, s ezáltal folyamatos kezelést igényel a fertőzések elkerülése érdekében. A sarkvidéken élő rovarok jócskán lerövidült életciklusuk miatt sokkal aktívabbak és agresszívebbek, mint a mérsékelt égövön élő társaik. Így egy éppen dolgozó kutyának nem áll módjában a szemtelen, falkákban támadó legyek, szúnyogok hadait távol tartani magától. A hóorr nyáron fekete, míg télen egy rózsaszínű csík alakul ki az orr közepén lefelé, hogy a D-vitamint könnyebben felvehesse a napfényből, ami könnyebben be tud szűrődni, fel tud szívódni világosabb bőrön, mint sötét bőrön keresztül. Sok malamut élvezettel sütteti magát az egyre erősödő tavaszi napsütésben, s ha csak egy résnyi lehetőség kínálkozik is, kidugja orrát a kerítés lécei között, hogy napoztassa azt. Mások viszont valamilyen oknál fogva idegenkednek a napon való heverészéstől; elbújnak a napsugarak elől, s így hóorrukat megőrzik egész évben. Extra D-vitamin, valamint a tengeri alga megfelelő mennyiségű adagolásával enyhíthetjük a hóorr által okozott, csupán szépséghibát. A tengeri alga egyébként rendkívül gazdag ásványi anyagokban, így mindenképpen ajánlatos kiegészítője lehet kutyánk mindennapi diétájának. A hóorr megengedett és bírálati szempontból semmi köze a helytelen pigmentációhoz. Mint már a szemek színénél említettem, a vörös és coboly színű kutyák esetében a pigmentáció a bőrön, a szőrzeten és szemeken világosabb lehet. E színek esetében a pigmentáltság enyhébb mértékű. Ezért elengedhetetlen a színek jó ismerete, felismerése bírálatkor. Színek A fehér mindig a második domináns szín, amely az alsó testet, lábakat, lábfejet, és az arc egy részét takarja. Ha elszigetelt, vagy folyamatos, foltos színek takarják a testet, az hibának számít. Az egyenetlen foltok vagy nem szimmetrikus jelölések NEM kívánatosak. Black and White fekete/fehér: fekete korona- és fedőszőr, fekete vagy sötétszürke pehelyszőrökkel. Seal and White fóka/fehér: fekete vagy fekete végű korona- és fedőszőr, fehér vagy krémszínű pehelyszőrökkel. Blue and White kék/fehér: szürke, kék fénnyel a korona- és fedőszőrökön, kékesszürke pigmentáció, esetleg szürkés vagy sárga szemekkel. Sable and White cobolylfehér: fekete vagy szürke korona- és fedőszőr, vöröses krémszínű pehelyszőrök vöröses árnyalatú díszítőkkel. Mindkét szín; a fekte és vöröses árnyalatok jól láthatóak. Wolfgrey and White farkasszürke/fehér: fekete végű vagy szürke korona- és fedőszőr, szürke, krém vagy fehér pehelyszőrökkel. A korona- és fedőszőrök végei lehetnek feketék is. Nincs vöröses árnyalat! Silver and White ezüst/fehér: világosszürke korona- és fedőszőr, fehér pehely szőrzettel. Red and White vörös/fehér: a korona- és fedőszőrzet, valamint a pehelyszőrzet is vörös; a szín különböző árnyalataiban. Nincs látszata a fekete színnek, barna pigmentáció. White fehér: a korona- és fedőszőrök és pehelyszőrök is fehérek, gyakran egy krémszínű maszk látható a fejen. Ez az egyetlen egy öntetű szín, amely megengedett! Szőrzet Az alaszkai malamut bundája vastag, olajos; gyapjas pehelyszőre 2,5-5 cm hosszú, a korona- és fedőszőrök 1-1,5 cm-rel hosszabbak a pehelyszőröknél. A bunda sohasem lehet hosszú vagy puha. A bundának egyöntetűnek kell lennie az egész test körül. Az elálló fedőszőrök és a kissé hosszabb, szintén elálló koronaszőrök biztosítják a védelmet eső, hó, s az időjárás viszontagságai ellen, míg az olajos pehelyszőrök a hőszigetelés szerepét töltik be. A nedvessé, havassá vált kutya így könnyen megtisztíthatja magát bundája megrázásával. A bunda viszonylag rövid az oldalakon és hosszabbodik a vállak és a nyak körül, le a háton és a csípő fölött. A comb hátulsó részén egy úgynevezett szoknya található, amely fedőszőrökből áll, de nem lehet hosszabb az átlagos koronaszőrök hosszánál. A hosszú, puha vagy New England típusú bunda sok gondot okoz, amikor a kutya hóban dolgozik. A hó jégdarabokká formálódik a lábujjak között, amik a kutyát megnyomorítják, munkaképtelenné teszik. A hosszú szőrzet az alsó testrészen és a farkon összegyűjti a havat, nedvességet, ami megfagyva lóg a kutya testén. A mozgás nehézzé válik, a bunda és a farok nem tudja betölteni hőszigetelő szerepét. A jégdarabok nem rázhatóak le oly egyszerűen, mint a hó egy szabályos bundájú egyedről. A továbbra is nedves körülmények között dolgozó kutya még több jeget fog magára gyűjteni, aminek eredménye szőrzetvesztés; a hőszigeteltség hiánya pedig megfagyással jár. Ha a bunda viszont túl rövid, az szintén hiba, mert az ilyen szőrű állat nem tudja elviselni a nagy hideget és szelet, vagy pedig több élelemre van szüksége, hogy abból hot állítson elő. A korrekt bunda csak kevés gondozást igényel és sohasem nyírott, kivéve esetleg a lábujjak körül. Méretek A malamut mérete bizonyos határok között változó lehet. A kutya mérete sohasem kerülhet előtérbe a típussal szemben. Az arányosság, mozgás, típus és más, munkához szükséges tényezők figyelembevétele után van döntő szerepe bírálatkor. Ha két minden tekintetben egyforma minőségű kutyát bírálunk, akkor a kívánatos szánhúzó mérethez közelebb álló egyedet kell előnyben részesíteni. Tapasztalatok szerint kanok: 25-27 inch......63,5-68,5 cm szukák: 23-25 inch..... 58,5-63,5 cm méret intervallumba eső kutyák közül kerülnek ki a legarányosabb, legtípusosabb egyedek, akik képesek megfelelni az irántuk támasztott követelményeknek. A kívánatos szánhúzó méretek a következők: Kanok: 63,5 cm magas a lapockánál mérve (38,5 kg). Szukák: 58,5 cm magas a lapockánál mérve (34 kg). Ezen méretek kívánatosak, mert a kutyának folyamatos, kemény fizikai munkát kell végeznie viszonylag kevés ételmennyiség elfogyasztásával. Egy nagyobb kutya több élelmet igényel az életben maradáshoz, tehát több súlyt kellene cipelnie. Egy, a kívánatos méretnél kisebb kutya viszont nem lenne képes megfelelni a tőle elvárt fizikai követelményeknek, miszerint a szánt hosszú távolságokra húzza napokon keresztül. A méretezés alapja egyszerűen: a hatékonyság. A túl nagy méretű kutyák egyszerűen nem működnek jól csapatban: nehézkesek, nem tudnak reagálni eléggé a hirtelen fordulóknál, meredek lejtőn lefelé nem elég fürgék, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy megvan bennük a hajlam arra, hogy nem akarnak dolgozni.

***
 

A Szibériai husky fajtastandardja Siberian Husky FCI Nr. 270/ 24. 01. 2000 Általános megjelenés A szibériai husky átlagméretű munkakutya, gyors és könnyű lábú, kecses mozgású. A viszonylag tömör testet borító dús szőrzet, a felálló fül és a bozontos farok emlékeztet északi származására. Jellegzetes járásmódja egyenletes és láthatóan könnyed. Eredeti feladatát hámba fogva képes a legjobban ellátni, ily módon könnyebb terhet mérsékelt sebességgel nagy távolságra is elhúz. Testi felépítése és alkata erőegyensúlyt, gyorsaságot és nagy tűrőképességet sugároz. A szibériai husky kan erős, de sohasem durva megjelenésű, a szuka kecses, de sohasem gyenge felépítésű. Normális körülmények között az erős és jól kifejlett izomzatú szibériai husky nem cipel túl nagy terhet. Fej Koponya: Közepes nagyságú, a testmérettel arányos; feje teteje kissé kerek és a szem irányában fokozatosan keskenyedik. Hibák - esetlen vagy súlyos fej; túl finom metszésű fej. Pofa: Közepes hosszúságú, az orrhegy és a stop közötti távolság ugyanakkora, mint a stop és a nyakszirt közötti távolság. A stop hangsúlyos, és az orrhát a stoptól az orrhegyig egyenes. A pofa középszéles, az orr felé fokozatosan keskenyedik, csúcsa se nem hegyes, se nem szögletes. Az ajkak jól pigmentáltak és szorosan zárnak. A fogak harapása ollós. Hibák - túlságosan metszett vagy túl durva pofa; túl rövid vagy túl hosszú pofa; túl mérsékelt stop; az ollóstól eltérő bármilyen harapás. Fülek: Középnagyok, háromszög alakúak, szorosan illeszkednek, a fejtetőhöz közel állnak. Vastagok, szőrzetük dús, hátul enyhén íveltek, feszesen felállnak, enyhén lekerekített végük egyenesen felfelé irányul. Hibák - a fejhez mérten túl nagy fülek; túl vaskos fülek; nem eléggé felálló fülek. Szemek: Mandulavágásúak, egymástól közepes távolságra állnak és kissé ferdék. A tekintet élénk, de barátságos; érdeklődő vagy egyenesen csintalan. A szemek színe kék vagy barna, a kevert színű (az egyik barna, a másik kék) szem elfogadható. Hibák - túl ferde szemek; túlságosan közel álló szemek. Törzs Nyak: Középhosszú, a kutya álló helyzetében ívelt és büszkén fenntartott. Ügetéskor a nyak megnyúlik, a kutya a fejét enyhén előretartja. Hibák - túl rövid és vastag nyak; túl hosszú nyak. Vállak: A váll-lapok nagymértékben hátradőlnek, a földhöz képes körülbelül 45o-os szögben állnak. A felkarok a válltól a könyökig enyhén hátrahajlanak, és a talajhoz képest sohasem függőlegesek. A vállat a bordákhoz kötő izmok és ínszalagok erősek és fejlettek. Hibák - egyenes vállak; laza vállak. Mellkas: Domború és erős, de nem túl széles. Legkiemelkedőbb pontja a könyök mögött, pontosan a könyök magasságában van. A bordák ívesen indulnak a hátgerincből, de a mozgást szabaddá téve oldalt laposabbak. Hibák - túl széles mellkas, "hordó" bordázat, túl lapos vagy túl gyenge bordázat. Hát: A hát erős és egyenes, vonala a martól a farig azonos szintű. Közepes hosszúságú, nem zömök, s nem elég hosszú ahhoz, hogy ernyedt legyen. A lágyék feszes és sovány, a bordáknál keskenyebb, kissé kidudorodik. A far lejtősen ereszkedik a hátgerincből, de hajlása soha nem annyira meredek, hogy a hátsó lábak hátrafelé mozdítását akadályozná. Oldalnézetben a törzs a vállcsonttól a far leghátsóbb pontjáig valamivel hosszabb, mint a kutya marmagassága. Hibák - gyenge vagy ernyedt hát; görbe hát; ereszkedő hátvonal. Lábak és mancsok Elülső végtagok: Álló helyzetben szemből nézve a lábak egyforma távol állnak a törzs középvonalától, párhuzamosak és egyenesek. A könyökök közel állnak a törzshöz, nem fordulnak sem befelé, sem kifelé. Oldalnézetben a csüdök kissé ferdék, a csüdízületek fejlettek, de rugalmasak. A csontok erősek, de sohasem nehezek. Az alkarok magassága valamivel nagyobb, mint a könyöktől a mar legmagasabb pontjáig mért magasság. Hibák - gyenge csüd; túl nehéz csontozat; szemből nézve túl keskeny vagy túl széles lábak; kiugró könyök. Hátsó végtagok: Álló helyzetben hátulról nézve a lábak egymástól közepesen távol állnak és párhuzamosak. A felsőcombok izmosak és erősek, a combvonal erősen ívelt, a térdízület sarkos és közel van a földhöz. A farkaskarmokat el kell távolítani. Hibák - egyenes combvonal, tehéncsánk, hátul túl keskeny vagy túl széles láb. Lábtő: Ovális alakú, de nem túl hosszú. A mancsok középméretűek, a lábujjak jól zártak, az ujjak és párnák között szőrösek. A talp kemény és vastagon párnázott. Természetes állásban a mancsok nem fordulnak sem kifelé, sem befelé. Hibák - puha vagy szétálló ujjak; túl nagy és esetlen mancs; túl kicsi és kényes láb; befelé vagy kifelé álló ujjak. Farok A dús szőrzetű, bozontos farok töve alig valamivel a hátvonal alatt van. A farok általában kecsesen a hátvonal fölé domborodik. A fent hordott farok nem hajolhat oldalra, nem simulhat a hátra sem. Nyugalmi állapotban vagy munka közben általában a farok lelóg. A farok szőrzete közepes hosszúságú, nagyjából azonos a faroktőnél, a végén és az oldalán; egy kerek kefe benyomását kelti. Hibák - megtört vagy erősen kunkorodó farok; túlságosan bozontos farok; túl alacsonyan vagy túl magasan álló farok. Járásmód A szibériai husky jellegzetes járásmódja egyenletes és láthatólag könnyed. Gyors és könnyű lábú. Amikor a kutya a kiállítási ringben laza vezetéssel közepesen gyorsan üget, az első végtagok mozdulatai tért ölelőek, és a hátsó végtagok mozgása jól irányzott. Séta ütemű járáskor elölről hátrafele nézve a láb nem egyenes vonalú, de ahogy nő a sebesség, úgy a lábak egyre inkább befelé hajlanak, míg a talppárnák pontosan a törzs hosszanti középpontja alá esnek. Amikor a talppárnák összefutnak, az első és hátsó lábak egyenesen előre haladnak, sem a könyökök, sem a combvonalak nem fordulnak befelé vagy kifelé. Mindkét hátsó láb az elülső lábak irányát követi. Ügetéskor a kutya hátvonala határozott és egyenes marad. Hibák - rövid léptű, ágaskodó vagy változó irányú járás, nehézkes vagy himbálódzó járás; keresztezés; ollózás. Szőrzet A szibériai husky szőrzete két rétegből áll, és dús benyomást kelt. Hosszúsága közepes, de sohasem annyira hosszú, hogy a kutya éles körvonalait elmosná. Az alsó szőrzet puha és sűrű, elég hosszú ahhoz, hogy a fedőszőrzet elbírja. A fedőszőrzet szálai egyenesek és sima fekvésűek, soha nem durvák vagy testtől elállóak. Érdemes megjegyezni, hogy vedléskor általában nincs alsó szőrzet. A szakáll és a lábujjak közötti szőr, valamint a lábtövek szőrzetének rövidítése a takarosabb megjelenés érdekében megengedett. A szőrzet lenyírása a test bármelyik más pontján nem kívánatos, és súlyosan büntetik. Hibák - hosszú, durva vagy gubancos szőrzet; túl érdes vagy túl selymes szőr; a szőr lenyírása, kivéve a fent említett helyeken. Szín A feketétől a tiszta fehérig minden szín megengedett. A fejen általános a sokféle mintázat, beleértve a más fajtánál nem található meglepő mintákat is. Vérmérséklet A szibériai husky jellegzetesen barátságos és kedves természetű, ugyanakkor éber és társaságot kedvelő. Az őrzőkutyákra jellemző birtokösztön a huskynál kevéssé fejlett, idegenekkel és más kutyákkal szemben nem különösebben gyanakvó, nem is agresszív. Bizonyos fenntartás és büszkeség megfigyelhető a felnőtt kutyánál. Intelligenciája, kezelhetősége és buzgó természete avatja kellemes társasággá és készséges munkakutyává. Méret Magasság: A kanok marmagassága 53,3 - 59,7 cm. A szukák marmagassága 50,8 - 55,9 cm. Súly: Kanoknál 20,4 - 27,2 kg. Szukáknál 15,9 - 22,7 kg. A súly a magasságtól függően változik. A megadott magasság- és súlyadatok a végleteket tükrözik, a határesetek nem esnek kedvezőbb elbírálás alá. Kizáró tényezők: Kanoknál az 59,7 cm-nél, szukáknál az 55,9 cm-nél nagyobb magasság. Összefoglalás A szibériai husky legfontosabb jellemzői a közepes méret, mérsékelt csontozat, kiegyensúlyozott alkat, a mozgás könnyedsége és fesztelensége, megfelelő szőrzet, megnyerő fej és fülek, hibátlan farok és jókedv. A túl erős csontozat vagy a túlsúly, a merev vagy esetlen járás és a hosszú, durva szőrzet minden jelét büntetik. A szibériai husky sohasem tűnik félelmetesen súlyosnak vagy gorombának; de nem is olyan könnyű és törékeny, mint egy rövid távon vágtázó versenyállat. Mind a kan, mind a szuka azt a benyomást kelti, hogy a fajta rendkívül teherbíró. A már említett hibákon kívül a szibériai huskynál nemkívánatosak - ahogyan minden más fajtánál sem - a nyilvánvaló felépítési hibák, noha itt külön nem kerültek említésre.   A SZIBÉRIAI HUSKY MOZGÁSÁNAK ELEMZÉSE A Szibériai Husky Standard-je világosan meghatározza a fajta korrekt mozgását: "A Szibériai Husky-ra jellemzo mozgás puha és könnyed. Járása gyors, ezért kiállításokon laza porázon, közepesen gyors iramban kell felvezetni, megmutatva a mellso lábak jó talajfogását és a hátsó lábak jó hajtóerejét. Lassú mozgásnál a husky nem halad egy nyomvonalon, de ahogy no a sebesség, a lábak fokozatosan a test vonala alá kerülnek, az elso és hátsó lábak tartása egyenessé válik, sem a könyök, sem a comb nem fordul sem kifelé sem befelé és a hátsó lábak az azonos oldalon levo mellso láb nyomvonalába lépnek. Járás közben a hát egyenes és kemény marad. Hiba: Rövid, ágaskodó vagy szaggatott járás, nehézkes vagy guruló járás, kígyózó vagy keresztezo járás." Bizony nem is olyan könnyu megítélni és elbírálni a ringben Szibériaiak mozgását. Sokat segithet ha video felvételt tudunk készíteni a kutya mozgásáról. Egy jól elkészített felvételt lelassítva elég pontosan kielemezhetjük kutyánk mozgását. Mindanyian megfigyelhettük már a kutyánk lábnyomait friss hóban, vagy miután pocsolyába léptek. Ez adta az ötletet az Észak Kaliforniai Szibériai Husky Klubnak (NCSHC) egy gyakorlat kifejlesztéséhez, amelyet késobb az Amerikai Szibériai Husky Klub (SHCA) is nemzeti gyakorlatként fogadott el. A gyakorlat a kutyák nedves lábnyomainak megfigyelésén alapul. Segítségével meghatározhatjuk, hogy a kutya standardnak megfeleloen, egy nyomvonalon halad, hátsó lábaival a mellso lábak nyomába lép vagy esetleg szélesen mozog elol vagy hátul, túl lép mellso lábainak nyomán, vagy nem éri el azokat stb. Hogy a gyakorlatot elvégezzük szükségünk van egy nagyobb, teljesen sík terepre. Minden, a gyakorlatban részvevo kutya számára ki kell fektetnünk és rögzítenünk egy hosszú fehér papírtekercset. A kutya mancsait különbözo színu, vízbázisú festékbe mártjuk, és rögtön utána a felvezeto laza pórázon végig futtatja a kutyát a kifektetett papíron. Száradás után feltekerhetjük a papírcsíkot és odaadhatjuk a tulajdonosnak, hogy összevethesse azt az ábrákon látható mozgás diagrammokkal vagy akár közösen is kielemezhetjük azt. Természetesen biztosítanunk kell gyakorási lehetoségét mind a kutyák mind a handlerek számára, hogy hozzászokjanak a kutyák a felülethez. Gondoskodnunk kell minden szükséges eszközrol a gyakorlat után a kutyák lábainak lemosásához is. Mielött értékelni kezdenénk a kutyánk mozgását, gondoljuk át mégegyszer a Standard mozgásra vonatkozó fejezetét. Ne várjunk a kutyáktól korrekt, egy nyomvonalon történo, pontos lépteket a mozgás sorozat elején. Csak amikor már megfelelo sebességgel fut akkor veszi fel a standard elvárásanak megfelelo mozgást. Korrekt lépés A standard szerint a Szibériai Husky lábnyomai a test vonala alatt, egy vonalon találhatók. Ebbol következik, hogy egy megfelelo iramban bemutatott, kiegyensúlyozott mozgású, jól szögelt, jó arányokkal rendelkezo kutya hátsó lábnyomai fedik az azonos oldalon lévo mellso lábak nyomait. Túl-lépés Futás közben a hátsó lábak nyomai túlhaladnak a mellso mancsok nyomain. (az így mozgó kutyának valószínuleg túl rövid a törzse, nem jók az arányai) Elöl széles mozgás A mellso lábak túl szélesen, a hátsó lábak viszont a test vonala alatt, vonalon mozognak Hátul széles mozgás A hátsó lábak túl szélesen, a mellso lábak viszont a test vonala alatt, vonalon mozognak A SHCA cikke alapján fordította: Zajáné Nagy Teodóra, Nordica kennel

***
 

A szamojéd fajtastandardja: Standardmagyarázat /Samojedskaja Sabaka/ FCI STANDARD Nr. 212/17. 11. 1997/GB EREDET: Észak-Oroszország és Szibéria FAJTAGAZDA ORSZÁG: Északi országok /NKU HASZNÁLAT: Szánhúzó- és kísérőkutya BESOROLÁS: FCI V-ös fajtacsoport Spicc és ősi típusú fajták Szekció: Északi szánhúzó Munkavizsgára nem kötelezett. Az érvényes standard elfogadásának időpontja: 1997.07.22. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: Közepes méretű, elegáns, sarkköri spicc. Megjelenése energiát, kitartóképességet, büszkeséget, magabiztosságot, kedvességet sugároz. Arckifejezése az úgynevezett "samoyed-mosoly", a szem formájának, elhelyezkedésének és a szájszöglet enyhe íveltségének a kombinációja. A nemi jegyek jól tükröződnek. FONTOS ARÁNYOK: A test kb. 5%-kal hosszabb, mint a kutya magassága a marnál mérve. A mellkas kissé feljebb ér, mint a magasság fele. A pofa kb. olyan hosszú, mint a koponya. VISELKEDÉS ÉS TEMPERAMENTUM: Barátságos, nyitott, éber és életteli. A vadászösztöne nagyon gyenge. Sohasem félénk vagy agresszív. Nagyon szociális és nem használható őrző - védő kutyaként. FEJ: Erőteljes és ék alakú. Koponya: Elől - és oldalnézetben csak kissé domború. Legszélesebb a fülek között. Stop: Határozott, de nem túl szembetűnő. A szemek között enyhe árok található. Arcorri rész; Orr: Jól fejlett, lehetőleg fekete. Az év némely szakában az orr pigmentációja elhalványulhat, ezt nevezzük "téli orr"-nak; de az orr széleinek mindig sötétnek kell lenniük. Pofa: Erős és vaskos, kb. olyan hosszú mint a koponya, folyamatosan keskenyedik az orrtükör felé. Nem túl vékony, de nem is túl erős vagy szögletes. Az orrhát egyenes. Szájszélek: Szorosan záródnak, feketék és teltek. A szájszöglet enyhén felfelé ívelt, ez adja a jellegzetes "samoyed mosoly"-t. Állkapocs, fogak, harapás: Rendezett és teljes fogazat, ollós harapás. Az állkapocs és a fogak erősek. Szabályos fogazat. Foghiány nem megengedett. Szemek: Barnák, (közép-sötét) mélyen ülők, távol helyezkednek el egymástól, mandula alakúak és kissé dőltek. A kifejezésük mosolygós, kedves, éber és intelligens. A szemhéjak feketék. Fülek: Nem túl hosszúak, vastagok, felállóak, háromszögletűek és kissé lekerekítettek a hegyükön. Jól mozgathatóak, magasan tűzöttek, de a széles koponya miatt távol állóak. NYAK: Erős, közepesen hosszú és büszkén tartott. TEST: Kissé hosszabb mint a kutya marnál mért magassága, mély és kompakt, de mozgékony. Mar: Határozott. Hát: Közepesen hosszú, jól izmolt, egyenes; a szukáknál kicsit hosszabb, mint a kanoknál. Ágyék: Rövid, nagyon erős és jól látható. Far: Erős, jól fejlett, izmos és enyhén lejt. Mellkas: Széles, mély és hosszú, majdnem a könyökig ér. A bordák íveltek. Alsó vonal: Enyhén felfelé ívelt. FAROK: Magasan tűzött. Amikor a kutya figyel vagy mozgásban van, a farok előrehajlik a tövétől a hát fölé vagy az oldalára. Nyugalmi állapotban lóghat, és ekkor a csánkig ér. MELLSŐ VÉGTAGOK: Megjelenés: Jól szögelltek, izmosak, erős csontozatúak. Elölnézetből egyenesek és párhuzamosak. Vállak: Hosszúak, szilárdak és lejtősek. Felkar: Ferde és a testhez közel áll. Megközelítőleg olyan hosszú mint a váll. Könyök: Testhez közeli. Csüd: Kissé dőlt, erős de mozgékony. Lábfej: Ovális, hosszú ujjakkal. Hajlékony és előre néz. A lábujjak boltozatosak, és nem túl szorosan zártak. A talppárnák rugalmasak. A kerek macskamancs nem kívánatos. HÁTULSÓ VÉGTAGOK: Megjelenés: Hátulról nézve egyenesek és párhuzamosak. Jól izmoltak. Comb: Közepesen hosszú, széles és izmos. Térd: Jól szögelt. Csánk: Alacsony és jól szögelt. Rövid, erős függőleges és párhuzamos. Lábfej: Ugyanaz mint az elülső. A farkaskörmöket el kell távolítani. MOZGÁS: Ügetés; - energikus, szabad és fáradhatatlan, hosszú és nyújtózkodó lépésforma. Jól előre nyújtott mellső lábak, és nagy tolóerejű hátulsó lábak. SZŐRZET: Dús, rugalmas, tömött sarki bunda. A samoyednek kettős rétegű bundája van; egy rövid, sűrű és puha alsóréteg /aljszőrzet/, valamint egy hosszabb, durvább, egyenes szálú fedőréteg /fedőszőrzet/. A szőrzet a váll és a nyak körül gallért formál, amely mint egy keretbe foglalja a fejet, főleg a kanoknál. A fejen és a mellső végtagokon a szőrzet rövid és egyenletes; a fülek külső oldalán rövid, elálló és egyenletes. A fül belső felülete jól szőrözött. A combok hátsó részén a szőrzet hosszabb, és un. Szoknyát formál. A lábujjak között védőszőrzetnek kell lennie. A farok szőrrel dúsan borított. A szukák szőrzete gyakran rövidebb és lágyabb tapintású, mint a kanoké. A szabályos szőrzetnek sajátos ezüst fénye van. SZÍN: Tiszta fehér, krém vagy fehér és kétszersült (alapszín fehér, enyhe kétszersült színű jegyekkel, soha nem keltheti bézs szín benyomását). MÉRET: Magasság: A kanok ideális mérete: 57 cm +/- 3 cm A szukák ideális mérete: 53 cm +/- 3 cm Testsúly: Arányban a testmagassággal. HIBÁK: Bármely eltérés a fentiektől hibának minősül. A hibát természetének és súlyosságának megfelelően kell büntetni: - Látható felépítésbeli hibák. - Könnyű csontozat. - A nemi jelleg nem kellőképpen tükröződik /kanos szukák, szukás kanok/. - Tétreharapás. - Sárga szemek. - Lógó vagy laza fülek - Dongásság. - Csigás farok. - Rövidlábúság. - Tehénállás, dongalábúság. - Hullámos vagy rövid szőrzet a testen. - Hosszú, puha, lelógó szőrzet. SÚLYOS HIBÁK: - A szájszélek vagy a szemhéj rossz pigmentáltsága. KIZÁRÓ HIBÁK: - Kék vagy a barnától eltérő színű szem. - Előre- vagy hátraharapás. - Nem álló fülek. - A standardtól eltérő színű szőrzet. - Félénk vagy agresszív magatartás. Megjegyzés: A kanoknak két leszállt herével kell rendelkezniük. SAMOYED STANDARDMAGYARÁZAT / Samojedskaja Sabaka/ FCI STANDARD Nr. 212/17. 11. 1997/GB Ha Te tenyésztesz vagy kiállítasz samoyedet akármilyen hosszú ideig, meg fogod ismerni a fajtastandardot. Akárhogy is, a jelenleg érvényben lévő standard inkább tömör, mint azok, amelyeket a múltban használtunk. Ebből kifolyólag szükség van a leírásos magyarázatra és arra, hogy méltányoljuk az ideálist és törekedjünk arra, hogy az olyan középméretű, természettől fogva erős, gyönyörű munkakutyákat tenyésszünk, mint amilyenek őshazájukban voltak. Az első standardot Mr. és Mrs. Kilburn Scott írta le a korai 1900-as években. Ez semmiképpen sem egy, a tulajdonukban lévő tökéletes kutya leírása, hanem az általuk tenyésztésre használt egyedek legjobb külső jegyeinek összefoglalása. Az évek során többször is módosításra került, ejtették azokat az utalásokat belőle, melyek más fajtákra utaltak ("a samoyednek nem szabad zömök testtel rendelkeznie, mint a Chow-Chow-nak"). Az uniformizálások során a fajta lényeges jegyeinek leírása természetesen megmaradt, de úgy gondolom, hogy a korábbi verziókban leírt szóképek jobban segítették az embereket abban, hogy az ideális kutyát el tudják képzelni. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: A Samoyed egyike a legszebb kinézetű kutyáknak a világon, és nagyon szembeötlő, amikor a kiállításra felkészített. A legfontosabb azonban, hogy emlékezzünk arra, hogy őshazájában elsősorban és legfőképpen munkakutyák voltak. Fontos kifejezés a "közepes méretű és kiegyensúlyozott". Nem szabad túlzásokba esni semmilyen szempontból a fajtát illetően, sem a nagy, túlméretes, nehéz kutya, sem az alulméretes, nagyon könnyű csontozattal rendelkező egyed nem tudta volna ellátni őrző, terelő feladatait kitartóan futkározva a rénszarvascsorda körül. A hosszúhátú kutya gyengeséget mutat, amely képtelenné tenné arra, hogy megfelelő munkát produkáljon, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szukáknál megengedett, hogy kissé hosszabbak legyenek anyai teendőik (vehem kihordása, szoptatás) végett. A rövid, oldalnézetben négyzetes kutyák szintén nem kívánatosak, mivel az ilyen testfelépítés következtében a kutyáknak mozgásbeli problémájuk adódhat, és komoly gátat szab annak a lehetőségnek, hogy vontatóállatként használják őket. Mivel a kutyáknak nagyon kitartónak kell lenniük, mentesnek kell lenniük mindenféle durvaságtól. A testnek, muszáj mindkét - csontozat és izomtónus - szempontjából korrekt kiegyensúlyozottságot mutatnia, hogy az a magas szintű állóképességhez szükséges erőt biztosítani tudja. Az előírt mellkasmélység szükséges ahhoz, hogy a szívnek és a tüdőnek megfelelő helye legyen, ez azt jelenti, hogy a láb könyökig mért hosszúsága legalább a kutya magasságának a fele kell hogy legyen, így adva kiegyensúlyozott kinézetet az állatnak. A rövidlábú egyedek nem kívánatosak. A hátulsó végtagoknak fejlettnek kell lenniük, és semmiféle jelét nem szabad mutatniuk gyengeségnek, különben a kutya veszít hajtóerejéből. A kanoknak izmos megjelenésűnek kell lenniük, durvaság nélkül, a szukáknak pedig nőies megjelenésűeknek kell lenniük anélkül, hogy gyenge felépítésűek lennének. Mindkét nem tekintetében elmondható, hogy a samoyed egy elegáns, de erős, aktív állat. Mindhárom szempont figyelembevételével kell szemlélnünk az egyedeket, amikor értékeljük. Mindenkor emlékezzünk arra, hogy a közepes nagyságú, kiegyensúlyozott kutya a kívánatos. KARAKTERISZTIKÁK: Kétség kívül a samoyed az egy intelligens kutya, még kölyökkutya korukban úgy gondolják, ha valamit megtehetnek egyszer, azt megengedett egész életükön át! Néhány ember úgy érzi, hogy független természetük miatt nem trenírozhatóak, képezhetőek ki magasabb szintű feladatok elvégzésére, de ez nem azt jelenti, hogy hiányzik belőlük az intelligencia. Messze álljon tőlük - gyakran az intelligenciájuk abban mutatkozik meg, hogy a felbukkanó problémát önállóan oldják meg. Vannak samoyedek a világ számos pontján, akik rendszeresen versenyeznek agility versenyeken, és néhány országban a samoyedeket eredményesen képezik ki vezető kutyáknak. A kutyák munkakapcsolatban voltak gazdáikkal, a szamojéd emberekkel, amely tevékenység minden bizonnyal az intelligenciájukat is igénybe vette, így a számukra értékes állatokat megbecsülték. "Éber és teli agilitással" - biztos vagyok benne, hogy mindenki ismer, vagy találkozott olyan samoyedekkel, amelyek kimutatják ezeket a tulajdonságokat. Az azonban, amelyik mogorvának mutatkozik, vagy tunyán, lomhán, nehézkesen mozog, az nem típusos. Néhány bírót megtéveszt és elfogadja azt a kutyát, amelyik tökéletesen mozdulatlan a ringben a kiállításokon, de ez nem jellemző a fajtára; a kutyák éberek, figyelnek mindenre, ami körülöttük zajlik, így némi mozgás megengedett számukra. Ha egy tipikus samoyednek egy hosszú séta után felajánlasz egy újabb kirándulást, - o készen áll arra, hogy induljon csak úgy, mintha egész eddig, órákon át, pihent volna! A mosolygó kifejezés a fajta egyik legkedvesebb karaktere. A mosoly nyilvánvalóan megfigyelhető, amikor a száj sarka enyhén felfelé ível, és ez a jelenség már nyolchetes kölykön is látható. Nem szabad a szájnak lógnia, nehéznek lennie, mivel ekkor nem látható a mosolygó kifejezés. A samoyed általános arckifejezése nagyon fontos és az alábbiak kombinációjából áll össze: szemek, pofa, fülek és abból, hogy a fülek hogyan tűzöttek a koponyán. Ha minden korrektül helyezkedik el a tökéletes ék alakú fejen, akkor láthatjuk a tipikus kifejezést, de még ekkor is élénkségre van szükség, és arra, hogy a csillogó szemek azt mondják: "Én Samoyed vagyok - nézz rám, itt vagyok!". TEMPERAMENTUM: Ez a rész nagyon fontos és felszólít minket, hogy emlékezzünk arra, hogy századokon keresztül a kutyák nagyon közeli kapcsolatban éltek a szamojéd emberekkel, még sátraikban is együtt voltak. Ezért a kutyák minden emberben megbíznak, korlátozottság nélkül adnak az embernek barátságot és szeretetet, de ezt ugyanilyen mértékben el is várják az emberektől. Bármi nemű ember iránti agresszió soha és semmiképpen nem tolerálható, mivel ez a fajtára egyáltalán nem jellemző. A kiállítási ringekben a kanok néha hörögnek és ugatnak egymásra, ez természetes az egyenlő kanok esetében, de az ok nélküli agresszió büntetendő. Bármi nemű szemmel látható félénkség szintén nem jellemzője a fajtának, mivel a kutyáknak bízniuk kell az emberben, handlerjeikben; a félénk, ideges kutyákat nem szabad bíztatni, mivel ez később agresszióba csaphat át. Fiatal kutyák kiállításakor a legtöbb bíró megengedi, elnézi a szégyenlősséget, bátortalanságot mindaddig, amíg a kutyusok meg nem szokták új környezetüket, s azt, hogy idegenek kezelik őket. Azokat a kutyákat, amelyek bizonytalanságot mutatnak temperamentumukat illetően, legyenek félősek, vagy agresszívek, sosem szabad tenyészprogramokban szerepeltetni. FEJ ÉS KOPONYA: A fej erőteljes, ék alakú, széles, lapos koponyával, az orr közepesen hosszú, az arcorri rész nem túl élesen rajzolt. A szájszélek feketék. A szőrzet rövid és sima a fülek előtt. Az orr fekete, de lehet barna és hússzínű is. A típusos fej nagyon fontos az egész kutya megjelenésének szempontjából, de sosem szabad kizárólag a fejre bírálni: végül is ez a fajta egy munkakutya, így a korrekt testfelépítés és a mozgás ugyanolyan fontos. A fejnek erőteljesnek kell lennie széles, lapos koponyával, nem domborítva a fülek között. Az egész fejnek ék alakot kell formálnia felülnézetben. Az arcorri résznek közepesen hosszúnak és közepesen szélesnek kell lennie és elkeskenyedőnek az orr felé. Nem szabad a durvaság jeleinek mutatkoznia. Nem szabad túl keskenynek lennie, s túlságosan elhegyesednie egy hegyes ponttá az orron; az állkapocsnak némi vastagsággal-szélességgel is kell rendelkeznie, hogy egészében kiegyensúlyozott legyen és erős. A stop, a szemek közötti, a koponya és az orrhát találkozásánál lévő résznek határozottnak kell lennie, de nem túl meredeknek, mert különben úgy nézne ki, mintha Chow-Chow lenne. A szőr az arcon rövidebb és simább, mint a test más részein. A szájszéleknek feketének kell lenniük, és nem lehetnek lógósak. Az orrnak is feketének kell lennie, de a standard megengedi a barna, vagy hússzínt is. Az időjárás, és a tüzelés a szukáknál befolyásolhatja a fekete orrszínt, de egy jó minőségű egyed sosem büntethető az orr színe miatt. Emlékezz, hogy majdnem minden kutyának (az eredeti tenyészállományban) hússzínű orra volt és az egyöntetű fekete orr csak sok-sokévi óvatos tenyésztési munkának köszönhető. SZEMEK: Mandula alakúak, ferdék, közepestől sötétbarnáig, jó távol állnak egymástól, figyelő, intelligens kifejezéssel. A túl világos, vagy fekete szemek nem kívánatosak. A korrekt szem nagyon fontos alkotóeleme a mosolygós kifejezésnek. A szemeknek mandulavágásúaknak kell lenniük, jó távol egymástól, de egyenesen előre nézzenek. Mongólias dőléssel kell rendelkezniük, ami azt jelenti, hogy a szem felső csúcsa a fül alsó csúcsa felé mutat. A fej kiegyensúlyozottsága szempontjából a szemnek kritikusan fontos szerepe van; a rossz formájú szemek (kerek vagy háromszög) és rosszul elhelyezkedő szemek teljesen rossz kifejezést nyújthatnak a kutyának. A szemhéjaknak feketének kell lenniük, de néha a pigmentáció csak a kölyökkor vége felé színesedik be végleg. A szemnek közép-sötét barnának kell lennie, a túl világos sárgás szín nem kívánatos, de a fekete sem az, mivel ezek üres kifejezést kölcsönöznek a kutyának. A fiatal kutyák szemszíne kékes, de fokozatosan változik barnává, ahogy a kutyák nőnek. FÜLEK: Vastagok, nem túl hosszúak, a hegyüknél kissé lekerekítettek, egymástól távol állóak, belsejük szőrös és állóak. Ez teszi arányossá, kiegyensúlyozottá a fejet. A füleknek távol kell állniuk egymástól, de nem oldalt a koponyán. A fülek vastagok, nem túl hosszúak, kissé lekerekítettek a hegyüknél, és természetesen állóak. Nem szabad hegyesnek lenniük, vagy vékonynak, papírszerűnek érződniük. A fülek nagyon mozgékonyak és belül dúsan szőrözöttek. Emlékezzünk arra, hogy a sarkvidéken a kutyáknak szükségük van arra, hogy jól tudják mozgatni, lelapítani őket, hogy kivédjék a fagyos szeleket csakúgy, mint hogy tisztán tudjanak nagy távolságokra hallani, a teljes szőrzet a fülben extra védelmet nyújt a kegyetlen klímában. SZÁJ: Erős állkapocs, korrekt és komplett fogazattal, ollós harapással; a felső fogak szorosan záródnak az alsó metszőfogakra és négyzetesen illeszkednek az állcsontba. Az állkapocsnak erősnek kell lennie, mivel eredetileg a kutyának szüksége volt rá, hogy jó vadász lehessen. A fogaknak tökéletes ollós harapással kell találkozniuk úgy, hogy a felső metszőfogak éppen csak előrébb álljanak az alsó metszőfogaknál. A négyzetes illeszkedés azt jelenti, hogy a torz állkapocs nem fogadható el, sem az alul, vagy túlharapás. NYAK: Erős, nem túl rövid, és büszkén ívelt. A nyaknak erősnek kell lennie, jól izmoltnak és büszkén hordottnak. A fej így egy jól ívelt nyakon elhelyezkedve segít a kutyának egyensúlyának megtartásában (ez az egyensúly a kutya kinézetére értendő). Ha a nyak túl rövid, akkor eltűnik a vállak között, egy kitömött, köpcös kutya kinézetét kölcsönözve neki. A nyaknak inkább bele kell olvadnia a vállakba, s fokoznia kell a kutya egészének büszke, méltóságteljes megjelenését, elegáns mivoltát. A nyak természetesen ügetéskor is nagy segítséget nyújt a kutya kiegyensúlyozott mozgásához. ELSŐ NEGYED (front): A vállak jó fekvésűek; lábak egyenesek és izmosak, jó csontozatúak, de nem túl rövidek. Amikor szemben állunk a kutyával, akkor egyenes lábakat kell látnunk egészen a mellkastól a láb fejéig, és a lábaknak jól izmoltnak és jó csontozatúnak kell lenniük. A "jó csontozat" könnyen félreértelmezhető. Masszív csontok, vagy lábak (mint a fatörzsek) nem kívánatosak, bár sok ember félremagyarázza ezt, hogy azt higgyük, olyannak kell lenniük, ez a csontozat nem kívánatos. Ha egy samoyed ilyen csontozattal rendelkezik, az nemcsak hogy nem típusos, és nem kívánatos, de eredeti foglalkozásának űzésére is képtelen, mivel könnyen fárad és nem lesz elég gyors. Emlékezzünk arra, hogy a kutyák napokig kinn voltak a jégen, csúszós helyeken futkosva, tartva együtt a csordát és terelve őket a megfelelő irányba. A lábaknak moderáltan távol kell állniuk egymástól, de nem olyan távol, hogy úgy tűnjön, mintha hordó mellűek lennének. A mellkas hajlik (ívelődik) mindkét oldalon a lábak között a legalacsonyabb ponttól. Ha ez túl keskeny és sekélyes (nem elég mély) akkor azt a benyomást kelti, mintha mindkét láb összenőtt volna a csúcson. A korrekt távolságban lévő lábak megfelelő mellkas szélességgel kombinálva párhuzamos lábállást eredményeznek egész hosszukban. A vállaknak jól hátra húzottaknak kell lenniük, pl. a lapockacsontok középvonalainak jól hátrafelé kell irányulniuk "nem túl laposan, de nem is túl meredeken", mind a két szélsőség a mellső végtagok hibás mozgását eredményezi. A samoyednek nagyon erős vállai vannak, és ha hagyjuk, hogy elhízzon, akkor ez úgy tűnik, hogy a vállakra rakódik, ami szintén rossz irányba befolyásolja a mozgást. A TEST: A hát közepesen hosszú, széles, nagyon izmos és kivételesen erős ágyékkal rendelkezik. A mellkas mély, de nem túl széles, jól hajlított bordákkal, hogy rengeteg helye legyen a szívnek és a tüdőnek. A hát közepes hosszúságú, amely ideális a hosszútávfutáshoz, amikor terel. A hát enyhén felfelé tart az ágyékig, s annak szintén nagyon erősnek kell lennie. A hátnak erősnek és szélesnek kell lennie, de nem szabad túl "nagy lélegzetűnek" lennie. Ameddig a mellkasnak jó mélynek kell lennie, addig az is nagyon fontos, hogy a mellkas bordái megfelelő íveltségűek legyenek, és a kutya ne legyen egyenes oldalú. Természetesen nem szabad olyannyira domborúnak lennie, hogy a könyököket kifelé nyomja, vagy hogy úgy nézzen ki, mint egy hordó. A kutya alsó vonala vagy hasa felfelé ívelő legyen a hátsó negyedhez (két láb közé) egy jól, szorosra izmolt hasfalhoz. Ez a szukáknál, amelyek már néhányszor ellettek, egy picit lazább lehet. Az egész test sose legyen olyan hosszú, hogy az bármely jelét adja a gyengeségnek, vagy hogy himbálódzón a közepén. A testnek izmosnak és erősnek kell lennie mindenhol. HÁTSÓ NEGYED (far): Nagyon izmos, combrész jól szögelt, hátulról nézve a lábak párhuzamosak, egyenesek, jó alacsony csánkkal. Nagyon nem kívánatosak, a tehénállás, vagy az egyenes combok. A hátsó negyednek szintén nagyon izmosnak kell lennie - ez hiányzik azoknál a kutyáknál, amelyek nem mozognak eleget. A combrész jó szögellésű legyen, - jól szögelt legyen a függőlegeshez viszonyítva. Az egyenes combrésznek - sokkal kisebb a szöge a függőlegeshez - nem kívánatosak, mert ez befolyásolja a mozgást. A hátsó lábaknak egyenesnek kell lenniük és hátulról nézve párhuzamosnak. Bármely jele a gyengeségnek büntetendő: - tehénállás, amelynél az alsó lábrész (lábfej) kifelé fordul a csánk alatt, így a lábfej a 10-tol 2-es pozícióba kerül (az óra állásához viszonyít). Az erőleadás a hátsó negyedből történik, így szükséges a korrekt mozgáshoz az egyenes láb. Az izmok gyengesége, a csánkok gyengesége mindig hibás mozgást fog eredményezni. LÁBFEJ: Hosszú, lapos, kissé elterülő és jól szőrözött. A talpak jól párnázottak, szőrözöttek. A lekerekített macskamancs nagyon nem kívánatos. Ez az egyik olyan része a fajtának, amelyet sajnos egyre rosszabb állapotban találunk. A lábfejnek hosszúnak és laposnak kell lennie - amit úgy ismerünk nyúl mancs, a lábujjak kissé szétállóak, de nem lúdtalpas jellegűek. A talpnak jól párnázottnak kell lennie, sok szőrrel a párnák között. A talp szőrének jó minőségűnek kell lennie, ami azért olyan fontos, hogy amikor a kutyák jégen és havon dolgoznak, a jégdarabok és a szennyeződés ne tudjon megmaradni az ujjak között. A szőrzet - a szőr a lábfejen - hosszabbnak kell lennie, mint a lábujjak, és túl kell nyúlniuk a lábfejen. Szomorú, hogy ez az alkotóelem gyakran hiányzik manapság. Előfordul, hogy figyelmeztetik a felvezetőt, hogy nyírja meg a kutyája lábán a szőrt. Ezt az utasítást nem szabad követni! Ez a fajta szőrözöttség a lábfejen, a csánk és a mellso végtagok szőrzete a fajta jellegét tükrözik, és meglehetősen hozzájárul a kutya szépségéhez és használhatóságához. FAROK: Hosszú, bőségesen szőrözött, hát fölött és oldalt hordott, amikor a kutya figyel. Amikor pihen, lóghat. A farok, kiegyensúlyozottá teszi a kutyát megjelenésében. Teljesnek kell lennie (hosszban), korrektül tűzöttnek és hordottnak - hát fölött az egyik oldalra lógva. Nem szabad szorosan kunkorodnia, s nem szabad úgy hordania, mint egy zászlót. A farok mozgathatósága fontos, nemcsak azért, hogy a kutya jó érzését fejezze ki vele, de védelmül is szolgál. Kinn a tundrán a kutya a farkát maga köré tekeri és védi vele az orrnyílását, tüdejét a hidegtől és a hótól. Ugyanezért fontos, hogy megfelelő hosszúságú és szőrözöttségű legyen, valamint a tűzöttsége is itt kap jelentőséget. A túlságosan alultűzött sosem fog a hátra jól feküdni, amelyik pedig túlságosan fent tűzött, az megrövidíti a hátat és hibásan fog ívelni. Megengedett, hogy a samoyed a farkát leeressze, amikor pihen - tény, hogy ezt elég gyakran meg is teszik, amikor unatkoznak vagy érdektelenek és közömbösek. Természetesen a faroknak fenn kell lennie, amikor a kutya mozog, még akkor is, ha fiatal kutyáról van szó! MOZGÁS / ÜGETÉS: Szabad, könnyed mozgás; erős, agilis meghajtással; erőt és eleganciát mutatva. A samoyedeknek ügetnie kell, s nem poroszkálnia a ringben, pl. a lábaknak egy oldalon ellenkezőleg kell elmozdulniuk. A kutyának könnyedén, szabadon kell mozognia, erőteljesen, nyújtózkodva, elől, és erőteljes tolóerővel meghajtva hátulról. A mozgást akkor tudjuk a legjobban megfigyelni, amikor a kutya laza pórázon van, s nincs semmiféle módon "felakasztva" korlátozva a pórázon, így adva a legtermészetesebb mozgást. Ha a kutyád átmegy poroszkálásba, akkor egy gyors rántás a pórázon elegendő ahhoz, hogy megváltoztassa léptét mellső lábaival, így zökkenve vissza a korrekt ügetésbe. A kutyát ne mozgasd túl gyorsan, mivel a bíró így nehezen figyelheti meg a kutyát, mivel a samoyed nagy sebességnél egyenes vonalon fog mozogni, s ezáltal a lábai nem fognak párhuzamosnak tűnni. Oldalról nézve a kutyát, a hát, a hátvonal egy szinten kell, hogy mozogjon. SZŐRZET: A testnek jól fedettnek kell lennie, vastag, zárt, puha alsó réteggel és durva, de nem drótszerű fedőszőr no keresztül rajta, így formálva időjárásálló külső réteget, amelynek el kell állnia a testtől és nem szabad göndörnek lennie. A samoyednek ez az egyik gyönyörűsége-a vaskos dupla bunda, vastag alsó réteggel és a hosszabb, durvább fedőszőrökkel. A fedőszőröknek nem szabad drótszerűnek lenniük, de elég durvának kell lenniük, hogy időjárásállóak legyenek. A korrekt bundát a kutya néhány rázás után (havazáskor) megtisztítja és a bunda már jól is, néz ki és az alsó bunda egyáltalán nem lesz nedves. A fedőszőröknek azonban nem szabad túlzottan hosszúnak lenniük, mivel ekkor a bunda lelóg, és mozgáskor libeg, ami eléggé idegen a tipikus samoyed bundától. A szukák bundája kissé rövidebb, puhább, mint a kanoké és ellés után még puhább, de néhány hónap után visszakeményedik. A bundának a testtől elállónak kell lennie és nem szabad göndörnek tetszenie, ami eléggé jellegzetes más, dupla rétegből álló bundájú fajtákra. A bunda természetesen levedlik legalább egyszer egy évben, és a puha alsó réteg összegyűjthető és sodorható, a fonalból pedig öltözék, takaró készíthető. SZÍN: Tiszta fehér, fehér - krém, krém, a külső bunda ezüst végű. A samoyedek nem mindig tiszta fehérek: néhány bíró ezt nehezen érti meg! A krémes árnyalat, ami megengedett, jóllehet halványan, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a bunda megőrizze durva, jó minőségét. A folyamatos fehérre tenyésztés meglágyította, meglágyítja a bundát. A krémszín erősödhet, sötétedhet, ahogy a kutya öregszik, néha egy fiatal korában fehér kutya színessé válik, ahogy idősödik. Nem nagy segítség, ha egy bíró azt javasolja a kiállítóknak, hogy meg kellene próbálniuk kimosniuk azokat a krém foltokat. Ez is azt mutatja mennyire nem értenek a fajtához, nem még a kiállítási szabályzathoz - etikához! "Tea foltok", vagy barna pöttyök láthatók néhány egyeden, főleg kölyökkorban és ezek szintén elfogadhatóak. Az igazi tiszta krémszínű bunda csak ritkán látható; ezt a típusú bundát nehéz tisztán tartani, kiállításra felkészíteni, de megéri a vesződséget, hiszen ez igazán pompázatos látvány. A külső bundát alkotó korona és fedő szőrök végeinek csodálatos ezüst végűnek kell lennie, ami még pompázatosabbá teszi a kutyát, különösen a nyári napokon, vagy a szikrázó, fagyos időben, amikor látni a csillogását a napon. Világosabb szőrszínéért előnyösebb helyzetben részesíteni egy kutyát nem szabad. A fehér bunda csupán esztétikai szempontból kívánatos; az igazán jó testfelépítésű kutyák szőrzete legtöbbször krém, vagy fehér-krém. A kitűnő testfelépítésű kutya színes bundával jobb, mint az esztétikailag tökéletes külsejű, fehér szőrzetű kutya rossz testalkattal. MÉRET: Kanok - 57 +/- 3 cm Szukák - 53 +/- 3 cm A testsúly arányban a testmagassággal. A standard elég ingadozást enged meg, amelyeknek elégnek kell lennie ahhoz, hogy ezen belül tenyésszünk. Fontos arra emlékezni, hogy a kutyának kiegyensúlyozottnak kell lennie, és a túlméretezés, vagy alulméretezés ezt tönkreteszi. A csont nehezebb vagy könnyebb, az arányok pedig helytelenek lesznek. A tenyésztés során a középértékre kell törekedni, ami a kanok esetében 57 cm, a szukáknál 53 cm. Persze, ha egy kutya típusos, szolid és erőteljes, könnyed mozgású, akkor ezek az értékek sokkal többet nyomnak a latba a minőség megítélésekor, mint az extra 1-2 cm a magasságban. Ha következetesen a nagyságra tenyésztünk, az gyengíteni fogja a fajtát, mivel a standard által előírt, megkövetelt közepes méretű munkakutya arányos, ahogy a természet megteremtette. HIBÁK: Minden eltérés a fentiekkel szemben hibának minősül, és komolyságát tekintve kell beszámítani a kutya minőségének pontos megítélésekor. Néhány nem kívánatos dolgot felsorolok: Nagy vagy hajlott fülek, kék vagy nagyon világos szemek, puha bunda vagy lógó, lengő szőrzet, az aljszőrzet hiánya, a felső és a koronaszőrök hiánya, zászlós farokhordás, macskamancs, bármely jele a nem helyes mozgásnak, vad, nem provokált agresszivitás.